Mi történik művesekezelés alkalmával?

581
HOZZÁSZÓLÁS:

A művesekezelésnek szerepe van a heveny veseelégtelenség és az idült vesebajok súlyosabb szakának kezelésében, valamint a veseátültetés előkészítésében és esetleg a veseátültetés után fellépő vesezavarok (anúria) átvészelésében.

A művesekezelés történeteművesekezelés

Több mint 50 éve foglalkozik a klinikai kutatás azzal a problémával, hogy mi módon lehetne a veseműködés nagyfokú romlásakor a visszamaradt mérgező anyagokat a szervezetből eltávolítani.

A tudományos kutatásnak hosszú utat kellett megtennie ahhoz, hogy számos feltétel (celofán, nem mérgező véralvadásgátló szer stb.) megteremtése után olyan készülék születhessen, amely emberen is alkalmazható. Az első ilyen készüléket 1943-ban, a megszállt Hollandiában, Kolff és Berk alkotta meg, majd Angliában alkalmazták. Azóta csaknem 100 különböző modell ismeretes.

Mi történik művesekezelés alatt?

A művesekezelés (hemodialízis) lényege az, hogy a beteg vére (heparinnal megakadályozzák a megalvadását) mosófolyadékba merülő celofáncsövön vagy celofánmembránok között vagy egymás mellé helyezett műanyag csöveken folyik át, itt megtisztul a mérgező anyagoktól, és pumpa segítségével folyik vissza a megtisztult vér a betegbe.

Egy perc alatt kb. 300—500 ml mérgezett vér hagyja el a beteget, majd megtisztulva ugyanekkora mennyiség folyik vissza. A kezelés a gép nagyságától függően 4—6 óráig tart, aminek eredményeképpen a vérben a maradéknitrogén mennyisége normálisan 4—9 mmol/1. Szükség esetén a kezelés többször megismételhető.

Mi történik a betegből kifolyó vérben, miközben a dialízismembránon áthalad? A celofáncső szabad szemmel nem látható pórusainak átmérője 3 nm, ami nagyjából a vese-érgomolyok falának méretével egyező, a celofán vastagsága pedig 15—80 fim (1 mikrométer = 1/1000 mm).

Ennek következtében a celofánon a nagy molekulájú fehérjék és a vérsejtek nem jutnak át, ezzel szemben a kis molekulájú anyagok (maradéknitrogén-anyagok, nátrium, kálium stb.) a fizika és kémia törvényének megfelelően vándorolnak a celofánhártyán keresztül a vérből a mosófolyadékba.

A vérben kórosan sok a maradéknitrogén és a kálium, ugyanakkor a mosófolyadékban nincs maradéknitrogén és kálium is csak egészen kevés. Ennek megfelelően a vérből nagy tempóban áramlik ki a mosófolyadékba a maradéknitrogén, és valamivel lassabban a kálium.

A beteg vérében sok a szulfát és a foszfát, a mosófolyadék ezeket sem tartalmazza, tehát ezek is nagyrészt elhagyják a vért. Ezzel szemben a mosófolyadékból nátriumhidrokarbonát áramlik a vérbe.

Nem kívánatos az, hogy a szervezetből dialízis közben teljesen kimosódjék a nátrium, a kálium és a klór, tehát a mosófolyadékot úgy állítják össze, hogy a beteg véréből csak annyit mosson ki, amennyi felesleges, viszont az kerüljön a vérbe, ami ott hiányzik.

A gépek csupán egy részében cső alakú a celofán, más részében viszont celofánlapok között áramlik a vér. A hatás természetesen ugyanaz. Figyelmet kell arra is fordítani, hogy a diéta fehérjetartalma testtömeg kg-onként az 1 — 1,2 g-ot elérje.

loading...
581
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]